7.fejezet

-Nos Kamiko. Amit tettél az minden határt... -Még azt sem tudja mi történt!-förmedtem rá. -Megölted a gondnokot! EZ történt! Nem hiszem hogy bármi magyarázat lenne erre a gyerekes "ő kezdte"-n kívül!- az igazgatónő meglehet már 50 éves is, de úgy beszél mint egy tinédzser. -Nem kezelne úgy mint egy felnőttet? Fogadjunk az anyámtól megkérdezte volna hogy hogy és mint tette az egészet illetve azt is hogy mi okból!-ordítottam a szemébe. -Ám legyen. De nem azért mert egyet értek azzal hogy boszorkányilag felnőtt lettél, hanem azért mert kiteljesedett az Anlune erőd és így intézményünk egyik legnagyobb rangú teremtménye lettél. Nem értettem az egészet. -Honnan tud maga erről? -A szemed élénkebb kék volt a jelentkezési lapodon annál az árnyalatnál mikor idejöttél. Tudtam hogy jól döntöttem mikor elfogadtam a jelentkezést illetve a hét folyamán egyre világosabb árnyalatokba burkolódzott a szemed és most pedig teljesen fehér. -Értem. -Na de most ha így kikönyörögted mondhatnád a sztorit. -Szóval... Kezdtem bele, majd miután elmondtam Miss Marguitte bólintott egyet. -Értem... Kutakodni kezdett az iratai között. Ezt nem hagyhattam annyiban. -Ennyi? "Értem"? Csak ennyi? -Hát... mivel Gordon már meghalt, ki nem rúghatom. A te jutalmad az lesz hogy nem teszek jelentést a Tanácsnál hogy quaranténba zárjanak illetve a büntetésed az egész felső folyosó felsöprése egy héten keresztül. -Mind a 30 métert?-guvadtak a szemeim. -Mind a 30 métert. -Rendben.-egyeztem bele végül mert más témára akartam terelni a szót.- Delia hogy van? -Nos a barátnődnek zúzódott a bordája illetve itt-ott be kell varrni néhány sebet. Egy ideig nem fog magához térni. -Mennyi ideig? -Úgy a büntetésed leteltéig. Most viszont dolgom lenne a papírjaiddal szóval... iszkiri! elsöprögetett a kezével én pedig felálltam a székről és elindultam kifelé az ajtón. "Kihez fogok menni? Nincs Delia. De mindegy is. Nem kell több barát! De a könyvtárba sem megyek többet." gondoltam ám akkor vettem észre hogy a könyv még a kezemben van. Futni kezdtem felfelé a lépcsőn egyenesen a szobámig. Levágódtam az ágyra és újra megnéztem a könyvet. Az az egy fejezet ami érdekelt eltűnt. És mikor ezt észrevettem lépett be Mrs. Marguitte az ajtó. Ez célzás volt az univerzumtól? Vagy a Holdtól? Felpattantam az ágyról és futni kezdtem az igazgatónő irodája felé. Közben szembetalálkoztam egy öltönyös emberrel (mellesleg az öltöny úgy állt rajta mint egy pingvinen). Kopasz fejét jól kiemelte az orra alatt megbújt tömött bajusz. Ázsiai származású lehetett barna, szinte már fekete, mandulavágású szemekkel és enyhén sárgás bőrrel. A kora úgy 70 év körül lehetett. -Jó napot hölgyem segíthetek?-kérdezi majd előre hajol kezét pedig felém nyújtja. Fehér kesztyű ékesíti kezét pedig még csak tél sincs. -Igen. Az igazgatónőt keresem...-még be se fejeztem a mondandómat de már válaszolt is. -Az igazgatónő elutazott Salemből (OLVASÓKNAK! a Lune akadémia Salemben található!) San Franciskóba. A pontos okot nem tudom de azt mondta fontos. -Értem. Maga kicsoda? -Joseph. Az ön lakája vagyok. Ember. Az igazgatónő bízott meg hogy ön mellett legyek bármikor. De mivel ember vagyok nem érintkezhetek a nálam nagyobb rangú teremtményekkel így főképp nem önnel kisasszony! Soha, semmilyen körülmény közt. Ha ezt megteszem, ha akár egy ujjam az ujjához érintem, az életemnek azonnal vége és a pokol és a menny között fogok zuhanni az örök mélységben. -Nekem? Lakáj? Na ne röhögtessen! Nekem úgyis meg kell keresnem az igazgatónőt! Ellopott valamit ami az iskola és az ÉN tulajdonom. Vissza kell adnia. Kb MOST! Elindultam a kijárat felé de Joseph kesztyűs keze megragadta a csuklóm. -Nem mehet asszonyom! -Miért nem? Maga nem kötelezhet arra hogy ne menjek ki innen!-elrántottam a kezem majd futni kezdtem az ajtó felé. A kilincs égetett és miután elengedtem eszméletlenül fájt a fejem, a hasam és a lábam is úgy viselkedett mintha tegnap 2000 kört futottam volna egy focipályán. Elszívja az energiámat amint hozzáérek. Nagyon jó... Fantasztikusan örülök neki... -Ugye megmondtam? -Magának meg se kellett volna szólalnia Joseph. -Sajnálom asszonyom! -És ha igaz amit mondasz... mert feltételezem hogy igaz, akkor légyszi ne hívj "asszonyomnak"! Az olyan öreges! Lehetnék simán Kami-sama vagy Yüi-sei? -Persze, Kami-sama.